Az agyagművesség edények, szobrocskák, domborművek, csempék és egyéb használati és dísztárgyak agyagból való készítésének mestersége.

Az agyagművesség, melynek termékeivel már az emberi kultúra legkezdetlegesebb fokán találkozunk, a lehető legteljesebb képet nyújtja a kézművességtől az iparművészetig terjedő fejlődésről.

A fémből való öntést, melyet már a történelem előtti korszakok nemzedékei is gyakoroltak, kétségtelenül megelőzte a legnélkülözhetetlenebb tárgyak agyagból való formálása s kiégetése.

A fazekaskorong már az egyiptomi falfestményeken feltűnik, és Homérosz a körtáncot a fazekaskorong forgásával hasonlítja össze.
Iparművészeti szempontból az agyagművesség különösen a díszítő festészetnek nyit tág teret.

A természetes, vagy mesterségesen kevert agyagból készült alapanyag, valamint a tartósság és a színes díszítés kedvéért alkalmazott máz minősége és összetétele szerint a keramikai termékeknek több faját kell megkülönböztetnünk:

1. A mázatlan cserép, vagy terrakotta természetes agyagból készül, mely égetés folytán keménnyé és porózussá válik. (Valamennyi népnél az agyagművesség kezdetleges fokát jelenti, a görög vázákban azonban művészi színvonalra emelkedik.)

2. Az ólommázas cserép könnyen olvadó és áttetsző – színtelen vagy színes – ólommázzal borított agyagáru. (A középkorban mint használati edény volt elterjedve.)

3. Az ónmázas fajansz és majolika át nem tetsző fehér vagy színes mázzal borított cserép, és túlnyomóan más festéssel is díszített; melynek égetése magas fokú tűzben történik. (A XVII. századi keramikában a fajanszé a vezető szerep, és ezt csak a XVIII. század folyamán szorítja mindinkább háttérbe az európai porcelán és a keménycserép.)

4. A porcelán kaolin és földpát keverékéből készül, alapanyaga kemény és tiszta fehér, máz alatti, vagy máz feletti festéssel díszített. (A kínaiak már a középkor elején, a japánok valamivel később készítettek porcelánt. Európában a XVIII. század elején a meisseni porcelángyár alapítója találta meg a porcelángyártás titkát, s ezzel az európai keramika újabb korszakának kapuit nyitotta meg.)

5. A keménycserép a XVIII. század vége felé Angliából terjedt át az európai országokba. Mesterségesen kevert agyagból készül, melyet áttetsző színtelen máz borít.

6. A kőcserép anyaga igen keményre égetett agyag, melyet vékony sómáz borít. (Feltalálói a németek, virágkorát a XVI.-XVII. században a Rajna vidékén érte el.)

Forrás: Dr. Wartha Vince - Az agyagipar technológiája