|
A népviselet mivolta
Népviseleten szorosan véve azt a viseletet értjük, amelynek anyagát a nép maga termeli s a ruhát ebből az anyagból maga készíti.
A népviselet egyes vidékek szerint változik, de itt aztán szigorúan egyforma és kötelező.
Tágabb értelemben, népviseletnek szoktuk mondani azta a viseletet is, melynek anyagát nem a nép keze munkája szolgáltatja, sőt magát a ruhát sem a nép, hanem a belőle kiemelkedő kismesterember készíti, a nép ízlése szerint, hagyományos formára.
Az úri osztály nem ragszkodik a hagyományos formákhoz, hanem ruházatát módjához és a divathoz képest gyakran, mondhatnánk évente változtatja; a köznép nehezen előállítható ruhadarabjai hosszú időre, sokszor egy életre szólnak és emberöltőnként újulnak meg , éppen ezért a divat változásainak kevésbé vannak alávetve és a hagyományos formát jobban megőrzik.
Nyugat-Európában szorosan vett népviselet nincs s a nép a történeti korok levetett úri viseletében jár. Mi még abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy az ősi , egyes darabjaiban történelem előtti korok ruhaformái is itt élnek közöttünk....
Természetes, hogy a helyi izlés is alakítja a népviseletet s egy-egy feltűnni vágyó merész egyén újítása nem ritkán elismerésre talál, hamar divattá válik és rövidebb-hosszabb időre megrögződik....
Az úri osztály viseletét egyedül a divat befolyásolja. A nép viseletét a múltban gyakran hatósági intézkedések is. Ezek leginkább arra irányultak, hogy a nép ne öltözködjék a felsőbb társadalmi osztály módjára, más essetben pedig gazdasági okokkal indokolták a tiltlmat, tudniillik a népetr vissza akarták tartani a szertelen költekezéstől. Gyakran pedig az egyház tilalmazta az általa erkölcstelennek vagy illetlennek minősített ruhákat....
Népünk más-más ruhában járt télen és nyáron, ünnepnapokon vagy hétköznapon. Népviseletünk mindkét nemnél az életkor szerint is változatos. A születés, járni tudás , iskolaköteles-, serdült-kor, házasság, öregkor mind egy-egy állomás az egyén öltözeteinek sorában.
Az öltözködésben társadalmi különbségek egy ugyanazon falu népénél is vannak. A szegényebb néposztály - mivel nincs módjában a ruhát újítani, vagy pedig a jobbmódúaktól reámaradt nem divatos, megúnt, levetett ruhákban kénytelen járni - tovább őrzi a régi viseletet, mint a gazdagabb, falubelije.
A hagyományos népviselet legjobban megmarad a pásztor embernél, aki a falusi társadalomtól kiszakadva él....
A magyar viselet, mint az előbb elmondottakból következik, két jól megkülönböztethető rétegre oszlik; az úri viseletre, melyet nemesi-,nemzeti-, vagy magyar-viseletnek szoktak nevezni és az alsó társadalmi osztály viseletére, melyet paraszt-, jobbágy-, vagy általánosabban népviseletnek mondanak. Kétségtelen, hogy a két társadalmi réteg viseletét eredetbeli rokonság is fűzi egymáshoz, mégis a hagyományőrző társadalmi réteg; a nép viseletét ősibbnek kell tartanunk, mint az úri osztály újításokkal, idegen hatásoknak jobban kitett ruházkodását....
Fejezetünk célja azokat az ősi, hagyományos népi ruhadarabokat bemutatni és leírni, amelyeket a volt jobbágyság, továbbá a belőle jogok tekintetében kiemelkedett, de hasonló színvonalon élő kurta-, vagy bocskoros nemesség viselt; ezek a ruhadarabok a mai nemzedéknél már csak romjaiban élnek....
A ruházatot nem földrajzi vagy néprajzi csoportok, hanem a ruhák anyaga, szabása és típusa szerint tárgyaljuk, de a ma élő legjellegzetesebb népviseletek közül egynehányat legalább képen bemutatunk....
A ruházatot a külső forma, az anyag, a belső szerkezet, vagyis a szabás és a használás módja szerint vizsgálhatjuk. Külső forma szerint az öltözékek változatosak, de szabásra már kevésbé. Mivel a ruhának nem a külső minéműség; szín, díszítés, méret, adja meg az állandó jellegét, hanem bizonyos belső szerkezet, éppen ezért a ruhaféléket az anyag és szabás alapján tárgyaljuk....
A régi magyar ruhaviselet
A honfoglalás előtti magyarság ruhaformái s részben ruhaanyagai is, a magasabb életszínvonalon élő bolgár-törökökkel való érintkezés folytán, lényegesen megszaporodtak. Ebben a korban már ismerték a kender-, gyapjú s talán a cslánszövetet, sőt a bársonyt is, mely utóbbi eredetileg selymet jelentett.
Ebből a korból már számos bolgár-török ruhanév maradt ránk, melyek nagyobb része csak népi ruhadarabot jelöl.
Minden okunk megvan tehát annak feltevésére, hogy a jómódú, mozgékony honfoglaló magyarság gazdag ruhatárral érkezett mai hazájába.
Természetes, hogy az itt talált vagy a később beköltözött népek ruhaféléi sem tűntek el teljesen, és egy ezredév alatt mi is sokat átvehettünk szomszédainktól.
Mégis a magyar népviseletet tárgyi nűveltségünk egyik legsajátosabb emlékének kell tekintenünk.
Az a tény, hogy viseletünk nyugat felé élesen elhatárolódik ma is és inkább a délorosszal tart rokonságot, keleti eredete mellett bizonyít....
Népi ruhadarabjainkat anyaguk szerint osztályozzuk. Ősinek csak azokat vesszük, melyeknek az anyagát is maga a nép állította elő, tehát a vászon, szűr és bőrruhákat.
(Forrás: A Magyarság Néprajza c. kötet, Viselet, írta; Györffy István)
 
Kép: Győriné Szécsény Mária alkotása
|
|
|
2008. szeptember 26. péntek, 10:20 |
|
|
|
|
